Az atom: olyan kémiai részecske, amely 2 fő részből áll: atommagból és elektronburokból áll. Az atommagban protonok és neutronok, míg az elektronburokban elektronok vannak.
Dalton atomelmélete: John Dalton 1808.ban közzétett elmélete, amely megkísérelte jellemezni az atomokat és feltárni viselkedésüket. Megállapításai ma már csak részben helytállóak:
1. Minden anyag parányi részecskékből épül fel, amelyeket atomoknak nevezünk.
2. Atomokat nem lehet felépíteni vagy elbontani (megdőlt: radioaktivitás).
3. Ugyanazon elem valamennyi atomja azonos tulajdonságú és azonos töbegű (megdőlt: izotópok).
4. Különböző elemek atomjainak a tulajdonságai és a tömege is különböző. (Nem bizonyított.)
5. Amikor az elemek vegyületeket képeznek, az atomok egész számokkal kifejezhető arányban kapcsolódnak (óriási méretű szerves molekulák esetében ez nem igaz).
Az atomok között létrejöhet ionos-, kovalens-, valamint fémes-kötés.
Kovalens kötés: két v. több atom között megosztott elektronpárok (kötő elektronpárok) hoz létre kovalens kötést, hozzájárulva ahhoz, hogy a kapcsolódó atomok külső elektronhéján stabilis elektrontett alakuljon ki. A kovalens kötés erős elsőrendű kémiai kötés. A kovalens vegyületek molekuláit viszont kis erők tartják össze(intermolekuláris erők). Emiatt a legtöbbjük légnemű, cseppfolyós vagy alacsony olvadáspontú szilárd anyag. Szilárd állapotban molekulrácsot alkotnak. Kizárólag kovalens kötést tartalmazó molekulák elektromos töltésű alkotórészeket(ionokat) nem tartakmaznak, ezért az elektromos áramot nem vezetik.
A ~ lehet:
egyszeres Cl2
kétszeres O2
háromszoros N2
poláris(az elektronok szabálytalan térbeli elrendezésükből adódóan kialakulnak a polaritások). H2O
apoláris(az elektronok szabályos térbeli elrendezésükből adódóan nem alakulnak ki a polaritások). BCl3
datív (A kötéshez szügséges mindkét elektront egy atom adja l. ammóniumion[NH4+]). Démokritosz(Kr.e. 460-370):Középkori tanító volt aki azt tanította (tévesen), hogy az anyagokat összetevö részecskék oszthatatlanok, amelyeket atomoknak hívunk.