1896 egyik őszi reggelén Becquerel francia fizikus, aki az ásványok megvilágitására történő fénykibocsátásával foglalkozott, különös dologra figyelt fel. Asztalfiókjában a fekete fotólemez olyan volt mintha fény érte volna. Bosszankodott az elhasználódott lemez miatt. Az eset további ismétlődésekor csak néhány darabka uránszurokércet talált. Asszisztensnője, Marie Sklodowska a jelenséget különösnek tartotta és kutatni kezte a szurokérc hatását a fotólemezre. Az eredmény megdöbbentő volt: az uránszurokérc fényhez hasonló sugarakat bocsát ki magából. A szurokérc anyagainak szétválasztása közben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az urán mellet egy sokkal erősebben sugárzó anyag is van. A kutatásba Marie férje, Pierre is bekapcsolódott. Munkályukat a vártnál is nagyobb siker koronázta: az ércből, két eddig ismeretlen elemet sikerült előállítaniuk. A radioaktivitás felfedezéséért Becqerel és a Curie házaspár is Nobel-díjat kapott, 1911-ben a tiszta rádium előállításáért Madame Curie-t ismét Nobel-díjjal tüntették ki.

 

Mi is a radioaktivitás, amely a lezártnak hitt kémia és fizika alapjait rengette meg?

 

A radioaktív atomok magjai különféle sugarak kibocsátása közben más atomok atommagjaivá alakulnak. A sugarak lehetnek alfa, béta vagy gamma sugarak(l. lent). Ami tehát az alkimisták elérhetetlen álma volt, azt a természet megvalósította. Például az uránlassanként ólommá alakul át. Azomban nem minden uránatom alakul ólommá. Hogy is lehet ez? A kutatások során(amelyek megdöntötték Dalton atomelméletét) kiderült, hogy az egyes atomok protonszáma és elektronszáma ugyan azonos, de a neutronok száma eltérő. Pl: a hidrogénnek két ilyen atomja is van, ezek a Deutérium(1 neutron), Trícium(2 neutron). Egy elem azonos protonszámú de eltérő tömegszámú atomokat izotópoknak nevezzük.

 

Alfa sugarak:Gyenge sugár, nem képes áthatolni még a papírlapon sem.

 

Béta sugarak:Az előzőnél erősebb sugár, áthatol a papírlapon, de 1 cm vastag rézlap elnyeli a sugarakat.

 

Gamma sugarak:Erős sugarak, a papíron és a rézlapon is áthatolnak, 1,3 cm vastag ólomlap vagy 120 m levegő csökkenti a felére.